A Bakony keleti, szétszabdalt tömbje, a Palotai-Bakony számos szépséges szurdokvölgye közül a leghosszabb és tán a legvadregényesebb, a közel 10 km hosszan, Királyszállástól Bakonykútiig, félkör alakban húzódó Burok-völgy. A nehézkesen járható, eredeti, őserdő formájában fennmaradt, védett völgy nyugati részét járjuk be a Tési-fennsík délkeleti csücskéből, Királyszállásról indulva. A tavaszi medvehagyma szezonban különösen szép völgyből a szűk, vad Bükkös-árokból mászunk ki, majd a Károlylak érintésével jutunk a hangulatos környezetben kiépített Hosszú-Kígyósi Erdei Szentélyig. A Tűzköves-árok mentén emelkedünk a hajdani vadászházig, a Hamuházhoz, ahonnan varázslatos bükkösben, tavaszi medvehagymatengeren keresztül érünk ki a Hétházpusztán át vezető erdészeti útra, melyen kényelmesen gyalogolunk vissza Királyszállásra.

Részletekhez kattintson ide.

Tés fő látványossága a Dunántúlon ritkaságnak számító szélmalom. Szerencsére a településen kettő is megmaradt: az 1840-ben épült Helt-féle, és az 1924-ben épült Ozi-féle, amelyek közül a Helt-malom jelenleg is működőképes. A holland típusú szélmalmok jellegzetessége, hogy a tetőzetük forog, a malomtörzsük kőből készült, meghajtószerkezetük a hatvitorlás szárny. A malmokban többféle gabonát is őröltek, kedvező szélviszonyok mellett akár napi 4 mázsát is. A népi, ipartörténeti műemlékek a Tésre érkező turisták első számú látnivalói.

Részletekhez kattintson ide.

A Bakony legvadregényesebb sziklaszorosa. A szurdokokban igen gazdag Bakony kétségkívül leglátványosabb pontja, a Gaja Bakonynána és Jásd közötti áttörése, a Római fürdő. A zúgó vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürdőhelyül szolgáltak.

Részletekhez kattintson ide.

A műemlék jellegű, egykori barokk, majd az évszázadok során többször átépített és megtoldott kastély Csetény büszkesége. Névadója Holitscher Károly, az épület utolsó tulajdonosa, egykori országgyűlési képviselő, bankelnök, nagybirtokos. Az épület építési idejét nem ismerjük, de 1747-49. között már említik, mint Eszterházy Imre tulajdonát, rá utalnak az épületben talált C I E monogramos téglák. Ekkor már biztosan létezik a boltíves pince és az épületnek a pincével megegyező alapterületű része. A kastély felújítása során azonban találtak még Esterházy János gróf által - 1692. előtt - vettetett téglákat is. A kastély természetesen ritkán szolgált állandó lakásául az általában Bécsben és Pozsonyban tartózkodó Eszterházy grófoknak.

Részletekhez kattintson ide.

A város központjában, a minden irányból könnyen megközelíthető Szabadság téren áll a Várpalotai vár, más néven Palota vára vagy Thury-vár. A várpalotai vár ma a város legnagyobb kulturális intézményének, a Szindbád Kht.-nak a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeumnak, a Bányászattörténeti Gyűjteménynek, valamint 1998-tól a várudvar megnyitásával nyári színházi és kulturális rendezvényeknek is otthona lett. A Thury-vár számos szolgáltatással várja az ide látogatókat. Legyen szó akár színvonalas kiállításainkról, akár rendezvénytermeink széleskörű felhasználási lehetőségeiről, itt mindenki megtalálja a kedvére való időtöltést.

Részletekhez kattintson ide.